Amit a mezőgazdasági kárenyhítésről tudni érdemes

Beküldte Anonymous - 2010, szeptember 8 - 12:58

Jogos kérdések a rendkívüli időjárás miatt
A mezőgazdasággal foglalkozó embernél reménykedőbb nincsen. Minden évet, minden vetést úgy kezd el, hogy reménykedik: talán majd idén jobb lesz. Jobb az időjárás, jobbak a felvásárlási árak, a növény- és állategészségügyi helyzet stb. Olykor nem csalatkozik, de mintha mostanság többször igen, mint nem.
A tavalyi év kimondottan aszályos volt a növénytermesztés szempontjából. Év végére azonban, az időjárás csapadékosabbra fordult, amelyet a talaj felső 1,5 méteres rétege még képes volt  befogadni. A lefolyástalan területeken már ekkor megjelent a belvíz de a területek többségénél elvégezhetőek voltak a tavaszi munkák. Május közepén még ígéretesnek mutatkozott a határ, majd a május végétől, június első napjáig tartó esőzés alkalmával lezúduló nagy  mennyiségű intenzív esőzés súlyos helyzetet eredményezett. A talajok felső rétege telítetté vált.
Jött a jég a szél, iszapfolyamok, árvizek, belvizek, és szinte minden, ami a gazdák reményeit aláássa.
Jogosan merülnek fel tehát a kérdések minden gazdálkodóban: van-e segítség és van-e bejelentési lehetőség? Ezekről lesz szó a következőkben.

Kárenyhítés
A kárenyhítés alapja a 2008. december 18-án elfogadott és 2009. február 3-án hatályba lépett új kárenyhítési törvény (2008. évi CI. törvény), mely a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szól. A törvény végrehajtásának módját a 32/2009 (III.31) és a 116/2009 (VIII.29) FVM rendeletek határozzák  meg.
A kárenyhítés sajnos nem mindenkire vonatkozik, csak azokra, akik termőföldet (szántóföldet, szőlő- és gyümölcsültetvényt) művelnek. Így azokat nem érinti, akik termőfölddel nem rendelkeznek, pl. földnélküli állattartókat.
A kárenyhítés célja az, hogy a kárenyhítési rendszerbe önként belépők, vagy belépésre kötelezettek befizetéseiből évenként olyan nagyságú forrás képeződjön, amely a törvény által előírt költségvetési kiegészítéssel együtt középtávon méltányos kárenyhítést nyújtson azoknak a gazdálkodóknak, akiknek az elemi károk miatt a növénytermesztéssel összefüggő gazdálkodásukban a hozamérték-csökkenés több, mint harminc százalék. A termelők bizonyos köreinek tehát kötelező, másoknak nem kötelező részt venni, illetve belépni a kárenyhítés rendszerébe. Aki viszont nem lép be, az lemond minden olyan támogatásról, amely elemi csapás esetén, megillethetné őt. A költségvetési kiegészítés jelenleg 100 %. Ez annyit jelent, hogy a kárenyhítési alapba, a termelők befizetései után befolyó összeghez az állam ugyan annyit hozzáad.

A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés
A belépésre kötelezetteknek, a kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés a területalapú támogatások igénylésére szolgáló egységes kérelemnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) történő beadásával valósul meg. A kistermelőknek, kiknek nem kötelező a belépés, a kárenyhítési rendszerbe való belépési szándékukat két tanúval aláíratott nyilatkozattal tehetik meg. Mivel a területalapú támogatások igénylésének beadása, következmények nélkül, minden év május 15.-ig lehetséges, ezért az önkéntes belépőknek, a kárenyhítési rendszerbe is eddig kell belépni, ha az adott évben bekövetkezett, vagy bekövetkező elemi kárral kapcsolatban kárenyhítésre akarnak számítani. A belépési nyilatkozat határozatlan időtartamra szól, ezért nem kell minden évben megismételni.
A rendszerből való kilépésre a nyilatkozat írásban történő visszavonásával van lehetőség mely a tárgyévben csak az egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártáig
(május 15-ig)tehető meg.
 
Fizetni, de mikor és mennyit?
A termelőknek a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettségét, a benyújtott egységes kérelem (illetve nyilatkozat és egységes kérelem) alapján az MVH határozza meg. Az eredeti szabályozás szerint a kötelezettséget a tárgyév június 30-áig kell teljesíteni, de a 2010. 07.06 -i döntés alapján kedvezően változott a befizetési határidő, idén szeptember 30.-ig kell teljesíteni a kárenyhítési hozzájárulási kötelezettséget. úgy hogy a kárenyhítési hozzájárulás az agrárkár-enyhítési szerv számláján 2010-ben szeptember 30-áig jóváírásra kerüljön.  A kötelező résztvevőknek és önként belépőknek ez a fizetési kötelezettsége, adók módjára behajtható.
A kárenyhítési hozzájárulás mértéke szántóföldi növénytermesztés esetén 800 Ft/ha, szőlő- és gyümölcsös ültetvények esetében pedig 2000 Ft/ha. A kárenyhítés a téli és tavaszi fagyok, a belvíz, az aszály és a jégeső okozta elemi károkra vonatkozik. Egyéb károkra (pl. tűz, lopás stb.) továbbra is csak az üzleti biztosítókkal lehet szerződést kötni.

Kárbejelentés
Az elemi károk közül a belvíz-, a téli- és tavaszi fagykárokat, valamint a jégesőkárokat a bekövetkezéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területi szervéhez.  a rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartamú, az MgSzH által közzétett bejelentőlapon. A bejelentés elmulasztása jogvesztő hatályú, vagyis ilyen esetben, nem jár kárenyhítés. A káresemény bekövetkezéséről a bejelentést követően a megyei szakigazgatási hivatal helyszíni ellenőrzés alapján jegyzőkönyvet vesz föl.
A kárbejelentésen kívül, a termelőnek a megyei hivatalhoz be kell jelenteni a biztosító intézettel kötött biztosítási szerződéseket is, mert ugyanarra az elemi kárra teljes összegű kártérítés és kárenyhítő juttatás nem vehető igénybe, azaz a kárenyhítő juttatásként csak a teljes összegű kárenyhítési juttatás és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözete igényelhető.
A hozamérték-csökkenés megállapítása
A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével a minisztérium honlapján és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közleményben közzétett referenciaárakon kell figyelembe venni. Azon termékeknél, amelyekre referenciaár közzétételére nem került sor, a termelő a tárgyévet megelőző évi értékesítés számlával igazolt adatait használhatja fel, vagy az adott termékre vonatkozó számításokat a hozamérték-csökkenés megállapításánál mellőzheti. Utóbbi esetben azonban az adott termékre kárenyhítési juttatási igényt sem érvényesíthet.
Azon esetekben, amikor a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelő adott termékből nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival, a szükséges információk beszerzése céljából a szakigazgatási hivatalhoz fordulhat, amely az adott termékre és az adott évre vonatkozó megyei átlagtermés-adatok alapján képezi a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamértékek alapjául.
A termelőnek a referencia hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési bázisadatokat tartalmazó nyilvántartásait nyolc évig meg kell őriznie.
 
Jogosultság megállapítása
Kárenyhítésre az a károsult gazdálkodó jogosult, aki a kárenyhítési hozzájárulását befizette, a kárt bejelentette és gazdálkodásnak hozamérték-csökkenése, az általa használt összes termőfölddel összefüggő gazdálkodását figyelembe véve, 30 %-nál nagyobb. (Az összes gazdálkodásba a halastó, erdő és gyep-, legelő területeket nem kell beszámítani!) A hozamérték-csökkenést, az adott évi hozamérték és három korábbi elemi kármentes év termésátlagának és a termelt növények (termények) piaci átlagárának szorzataként megállapított u.n. referencia-hozamérték hányadosa adja. A számításokhoz szükséges adatokat a termelő saját számlával  bizonyítható adataiból illetve az MgSzH által közzétett adatokból számolhatja.

Abban az esetben, ha a termelő saját részére beraktározta a megtermelt terményt, vagy ha a megtermelt termékeket saját állatállománya részére tartotta meg takarmányozás céljából, akkor úgynevezett hivatalos mérlegjegy nincs, úgy saját kimutatást, belső bizonylatot kell készíteni a meglévő állatokról, azok takarmány-felhasználásáról. Mindezek valódiságáról az MgSzH felé nyilatkozatot kell tennie.

A tavalyi év aszálykár számításából okulva az alábbi sémát javaslom a hozamérték és a hozamérték csökkenés kiszámításához:

Ha van előző kármentes három évi  adat akkor:
saját átlagtermés x MgSzH által kiadott referencia-átlagár.

Ha nincs előző kármentes három évi  adat akkor:
MgSzH által kiadott megyei átlagtermés x MgSzH által kiadott referencia-átlagár

A tárgyévi átlagtermése mindenkinek adott.

A  referencia-hozam kiszámítása:
ha van három előző elemi kár mentes év adata akkor az elemikár-mentes évek termésátlaga,
ha nincs  akkor az MgSzH által közzétett megyei termésátlag.

A kárenyhítő juttatás összegének kiszámítása:
 
Tárgyévi hozamérték
 tárgyévi vetésterület x tárgyévi termésátlag x MgSzH által kiadott referencia-átlagár

Referencia hozamérték

ha rendelkezésünkre áll, tehát van  kármentes három évi  adat

tárgyévi vetésterület x előző három elemi kár mentes év termésátlaga x MgSzH által kiadott referencia-átlagár

ha nincs előző kármentes három évi  adat)

tárgyévi vetésterület x MgSzH által kiadott referencia-átlagár x MgSzH által kiadott referencia-átlagár

Hozamérték csökkenés: 100x(Referencia hozamérték - Tárgyévi hozamérték)/ Referencia hozamérték

Az MgSzH képviselőjével folytatott  megbeszélés alapján az MgSzH által kiadott referencia-átlagárat ajánlatos használni.

Az előző  kármentes három év  referencia-átlagárakat, a megyei termésátlagot, a tárgyévi referencia-árat  minden évben az MgSzH közzéteszi a minisztérium honlapján és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben.

Ez évben még jelenleg nem történt meg a közzététel, ezért az előző évi táblázatokat mutatom be. 1.2. 3.4.5. sz. táblázatok

Vegyünk egy konkrét példát: A 2009 évi aszálykár bejelentés alapján:

Minta Gazda 2009. évi vetésterülete: 300 ha Az előző három elemikár-mentes év 2005, 2006, 2008.

A 4. sz. mellékletet kitöltötte az adott év (2009) adatai alapján.

Az 5. sz. mellékletben  fel kell tüntetni az előző három elemikár-mentes évben betakarított területet, ( a támogatási kérelmekből ez beszerezhető) ez esetben a 2005, 2006, 2008 évek adatai szerepelnek. Ha az adott évben/ években nem termelt a gazda a felsorolt növényekből, akkor a területet 1 hektárnak kellett beírni.
A gazda az adott években  őszi árpát,  és napraforgót nem termesztett ezek területe így 1 hektárként lett jelölve.
A betakarított  termés mennyiségeket a saját adatokból, (számlákból, felvásárlási-jegyekből, mérlegjegyekből) kell beírni, ha nincs adat (ez esetben őszi árpa, napraforgó termésmennyiség nincs) az MgSzH által adott termésátlagokat( 2005, 2006, 2008 évek) kell beírni. 3. táblázat adataiból.
A gazda az adott években  őszi árpát,  és napraforgót nem termesztett, ezért az MgSzH termésátlag adatait kellett, hogy használja!

Az összesítő táblázat, 6. számú melléklet kitöltése:
A C oszlop adatai a 4.sz melléklet termésátlag adatai. 
A D oszlop adatai az 5. számú melléklet előző három elemikár-mentes év termésátlaga.
Az átlagárak az MgSzH által megadott átlagárak úgynevezett referenciaárak. E oszlop 4. táblázat alapján, F oszlop 1. táblázat alapján.

Ha nincs három elemikár-mentes év akkor az MgSzH adatait kell használni, és  ez esetben egy nyilatkozatot is kell csatolni, melyben a teremő nyilatkozik hogy nem rendelkezik előző három elemikár-mentes évek termelési adataival. (5. táblázat) Az utólagos ellenőrzéskor bizonyítani kell, hogy az adott években milyen kár érte a termelő

Kérelem benyújtása
A kérelmet a tárgyév október 20-áig kell az MgSzH megyei hivatalához eljuttatni, kivéve azoknak, akiknek a betakarítás elhúzódása miatt nem volt lehetséges a hozamérték csökkenést megállapítani Ők a kérelmüket előzetes adataik alapján adhatják be, de a végleges adatok alapján december 20-áig, új támogatási kérelmet kötelesek benyújtani. Az adott év kárenyhítésébe a tárgyévet megelőző október 1-jétől, a tárgyév szeptember 30-áig keletkezett elemi károkat lehet figyelembe venni. Ezen időszak után keletkezett károkat már a következő év hozamérték-csökkenésénél kell beszámítani.
A károsult termelő kárenyhítésre, a kiszámított hozamérték-csökkenés 80%-át kaphatja meg, mivel európai uniós jogszabályi előírás, hogy a kárnak egy részét (ez a rész húsz százalék) a kárt szenvedett termelőnek kell viselnie.
Az MgSzH megyei hivatala a kérelem adatait megvizsgálja és a kérelmet november 10-éig eljuttatja az MVH-hoz, ahol azt elbírálják. Ha a jogos kérelmek meghaladják az alapban lévő pénzt (melyet az állam már megduplázott), akkor arányosan kevesebbet kap minden termelő.

Kifizetés, előleg, jogosulatlan igénybevétel
Az MVH a kárenyhítési igények feldolgozását követően kifizetési tervet készít. Ezután a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jóváhagyását követően, az MVH megkezdi a juttatások kifizetését.
A törvény lehetővé teszi, hogy az MVH a kárenyhítő juttatások terhére előleget fizessen ki, amennyiben a termelő a kárenyhítési kérelmében ezt külön jelzi., illetve az előlegfizetésre megfelelő nagyságú forrás van. Az előleg kifizetéséről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter dönt.
A kárenyhítési juttatással kapcsolatban mind az MVH, mind pedig az MgSzH ellenőrzést rendelhet el. A kárenyhítési jogszabályok megsértése esetén a jogosulatlanul igénybevett juttatást vissza kell fizetni.

Mellékletek:

További információk:
a Magyar Agrárkamara területi képviselőjétől  személyesen Molnár Erzsébettől
Fegyvernek, Felszabadulás út 161.
szerdánként 8.00-16.00
és a Kamara honlapján (www.agrarkamara.hu ) szerezhetők be.

Molnár Erzsébet
kamarai tanácsadó
tel: 06-30-33-22-639