Tájékoztató építményadó bevalláshoz
Tisztelt Adózó!
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) felhatalmazása alapján a Fegyvernek Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 26/2021. (XI.29.) számú rendeletével építményadó bevezetéséről döntött. A rendelet értelmében adóköteles a város illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
Mentes az adó alól: (a Htv. 13. § -ában meghatározott építmények)
A.) a szükséglakás,
B.) a kizárólag az önálló háziorvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség
C.) Az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag radioaktív hulladék elhelyezésére, illetve kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény
D.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény, feltéve, hogy azt az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
A Htv. 13/A. § szerint adómentesség kapcsolódik a műemléképület felújításához.
Továbbá az Önkormányzati rendelet értelmében mentes az építményadó alól a magánszemély tulajdonában lévő lakás, lakóház, ha azt az ingatlan nyilvántartás szerint feltüntetett rendeltetésének megfelelően használják (vállalkozási célt nem szolgál), adómentes továbbá a garázs, üdülőingatlan, amennyiben azt nem bérbeadással hasznosítja.
Az adóbevallás benyújtási határideje az adókötelezettség keletkezésétől számított 15. nap, vagyis az adóév január 15. napja.
Az adózónak az adókötelezettséget érintő változást (pl. építmény bővítése, lebontása) annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 23. § (1) bekezdése értelmében. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Általános tudnivaló:
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alanya: Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (megállapodási nyilatkozat). Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
Ökormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel – és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
Épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.
Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, mely az ingatatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.
Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni.
Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.
Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Többszintes épületek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik az alapterületbe.
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, hasznosításától függetlenül.
Az építményadó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterület:
Az építményadó éves mértéke: az adóalap után 250,-Ft/m2
kivéve:
(1) Kereskedelmi, távközlési, energiaellátó vállalkozási, hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási célra szolgáló, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmények esetén a hasznos alapterület :
a) 500m2-t meghaladó alapterület esetén: 400,-Ft/m2
c) 500 m2 meg nem haladó alapterület esetén 250,-Ft/m2
(2) Termelési és raktározási célra szolgáló építmény esetén a hasznos alapterület:
a) 20.000 m2 meghaladó alapterület esetén 400,-Ft/m2
c) 20.000 m2 meg nem haladó alapterület esetén 250,-Ft/m²
Amennyiben az építmény használatának célja szerint több feltételnek is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megtéríteni. Az egy helyrajzi számon ugyanazon tulajdonos, tulajdonában lévő több építmény esetében az azonos használati célú alapterületeket össze kell számítani
A benyújtott bevallás feldolgozása után az adózók határozattal értesülnek a fizetési kötelezettségről, mely határozat részletesen tartalmazza az építményadó összegét és a fizetési határidőt. Ezt követően a Hatóság újabb határozatot nem hoz, mindaddig, míg az adózó az építményre vonatkozóan változást nem jelent be.
A bevallási kötelezettség alól nem mentesít az, ha az adófizetésre kötelezett nem kap értesítést vagy bevallást. Ebben az esetben a kötelezettnek kell gondoskodni a bevallás beszerzéséről, a nyomtatvány megtalálható és letölthető a https://ohp-20.asp.lgov.hu weboldalon.
A bevallás kötelező eljárási cselekmény, ezért elmulasztása mulasztási bírságot von maga után!
Az alkalmazott jogszabályok:
helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL tv. (Art.)
Fegyvernek Város Önkormányzatának 26/2021. (XI.29.) számú rendelete
Fegyvernek Város Jegyzője