tájékoztató

Tájékoztatás a szennyvízszippantásról

A Fegyverneki Mezőgazdasági, Városüzemeltetési és Fejlesztési Intézmény a kötelező közszolgáltatás keretén belül látja el a településeken keletkező és felszíni zárt műtárgyakban összegyűjtött, lakossági illetve közületi/céges szennyvizek szippantását, a szennyvíz elszállítását és engedéllyel rendelkező ürítő telepen történő elhelyezését.
A szennyvíz szippantási szolgáltatás megrendelhető az alábbi elérhetőségeken:
• Személyesen a Fegyvernek, Szent Erzsébet út 175. szám alatti ügyfélszolgálati irodánkban (munkanapokon: hétfő-csütörtök 7:30-16:00, péntek 7:30-13:00)
• Telefonon a 06-56/556-013-as telefonszámon.

Kérjük, segítse munkánkat azzal, hogy megrendeléskor a következő adatokat rendelkezésünkre bocsátja:
• szolgáltatást igénybe vevő neve, elérhetősége
• fogyasztási hely pontos címe, ahonnan a szippantott szennyvizet el kívánja szállíttatni
• elszállítandó szennyvíz becsült mennyisége

Megrendelését lehetőség szerint a szolgáltatás igénybevétele előtt minimum 5 munkanappal szíveskedjen leadni, mivel a begyűjtés ütemezése a rendelkezésre álló szállítójárművek és a tisztítótelep napi maximális tisztítási kapacitásának figyelembe vételével történik. Intézményünk a megrendelést követően a fogyasztóval egyeztetett időpontban gondoskodik a szennyvíz elszállításáról, mely során kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az ingatlanra történő bejutást szíveskedjenek biztosítani.
Az Intézmény állattartásból származó hígtrágyát, veszélyes hulladékot tartalmazó szennyvizet, valamint egyéb háztartási hulladékkal és idegen anyaggal kevert szennyvizet nem szállít el!

Tájékoztatásul Fegyvernek településen a szippantási díjak az alábbiak, mely tartalmazza a begyűjtés, a szállítás, valamint a tisztítótelepen történő ártalmatlanítás díját:

  lakossági szippantás közületi szippantás
ártalmatlanítás díja 522,80.- Ft + ÁFA/m3 680.- Ft + ÁFA/m3
szállítás díja 350.- Ft + ÁFA/m3 550.- Ft + ÁFA/m3
összesen 872,80.- Ft + ÁFA/m3 1.230.- Ft + ÁFA/m3

Fegyvernek, 2014. január 20.

Fegyverneki Mezőgazdasági, Városüzemeltetési
és Fejlesztési Intézmény

Share/Save

Ingatlanon belüli házi szennyvízcsatornák létesítése

A KEOP-1.2.0/09-11-2011-0052 Települési szennyvíztisztító telep bővítése és szennyvízcsatornázás Fegyverneken c. projekt keretében Fegyvernek város közigazgatási területén folyamatban vannak a csatornaépítési munkálatok. A beruházás során többek között elkészülnek az érintett (víziközmű társulathoz csatlakozott) ingatlanok telekhatárán belüli 1 méterig a szennyvízbekötő csatornák ellenőrző-tisztítóidommal.
Az ingatlanon belül a házi szennyvízcsatorna megépítése már az ingatlantulajdonos feladata és költsége. Ehhez az építkezéshez nyújt valamennyi szennyvízcsatornázásban érintett lakosnak jelen cikkünk információkat és segítséget.

Általános információk:
1. A házi szennyvízcsatorna építését célszerű a külső gerincvezeték becsatlakozó csonkjának elkészítése után – a beruházó által lefektetett csővezeték fektetési mélységének ismeretében – elvégezni.
2. Házi szennyvízcsatornát rákötni a csatlakozó csonkra csak akkor lehet, ha a munkálatok során a közterületi csatornák, átemelők műszaki átadás-átvétele már megtörtént. Az ütemezett üzembe helyezésekről az érintett utcákban az ingatlan tulajdonosok előzetesen értesítést kapnak. Az ingatlan tulajdonosa a házi szennyvízcsatorna elkészítését/elkészíttetését, majd ennek csatlakoztatását a bekötőcsatornához köteles megvalósítani az utcai szennyvízgyűjtő csatorna üzembe helyezéséről szóló értesítést követően.
3. A házi szennyvízcsatornák kivitelezése az alábbi módon történhet:
a/ Az ingatlan tulajdonosa a házi szennyvízcsatorna teljes kivitelezését Fegyverneki Mezőgazdasági, Városüzemeltetési és Fejlesztési Intézménnyel végezteti el.
b/ Az ingatlan tulajdonosa a házi szennyvízcsatorna létesítést saját maga végzi el teljes egészében, illetve más vállalkozást megbízva.
4. A házi szennyvízcsatorna kivitelezéséből adódó esetleges károkért a kivitelezést végző vállalkozó, vagy a saját kivitelezés esetében az ingatlan tulajdonosa felel.
Itt is felhívjuk a kivitelezést végző vállalkozók, illetve az ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy az esetleges szakszerűtlen kivitelezés a későbbi üzemeltetés során problémát okozhat!
Például:
- veszélyezteti a környező épületek állagát (épület-, illetve burkolatsüllyedések fordulhatnak elő)
- bűzképződést és dugulást okozhat a szennyvízrendszerben

A hibásan kivitelezett házi szennyvízcsatorna utólagos javítása jelentős többletköltséget okozhat az ingatlan tulajdonosának.
Az idegen vizek (például talajvíz, csapadékvíz) szennyvízcsatorna-rendszerbe történő bejutását meg kell akadályozni, tehát a rendszerhez való csatlakozás során kiemelt figyelmet kell fordítani az elkészült házi szennyvízcsatorna megfelelő vízzáróságára.
Az idegen vizek illegális bekötése szabálysértési eljárást von maga után!
5. A házi szennyvízcsatorna üzembe helyezésével az ingatlan tulajdonosának szolgáltatási szerződéskötési kötelezettsége keletkezik a Szolgáltatóval (Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.). A szolgáltatási szerződést a szolgáltató fogja megküldeni az érintetteknek.

A folyamatban lévő munkavégzéssel kapcsolatosan tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a közterületek állapotáról a beruházás megkezdése előtt kamerás állapotrögzítő felvétel készült. A munkálatok befejezését követően a kivitelezést végző vállalkozók szakaszosan elvégzik az eredeti állapot helyreállítását.
A kivitelezéssel kapcsolatosan bővebb információ – igénybejelentések módja, várható kivitelezési költségek, műszaki követelmények – a Fegyverneki Hírmondó következő, márciusi számában jelenik meg.
A munkálatok időtartamára kérjük a Tisztelt Lakosság szíves türelmét!

Fegyvernek, 2014. január 20.

Fegyvernek Város Önkormányzat

Share/Save

Tájékoztató várható gyapjaslepke károsításról

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) által működtetett Országos Erdőkár Nyilvántartó Rendszer (OENyR) a 2013. évre
fokozódó gyapjaslepke (Lymantria dispar) károsítást, illetve károsításveszélyt regisztrált.
Az előzetes felmérések alapján a petecsomók száma igen magas, amiből esetlegesen arra lehet következtetni, hogy a majdan kikelő lárvák nem csak az erdőterületeken, hanem mezőgazdasági területeken, így a kultúrnövényeken, házikertekben, díszfákon, gyümölcsfákon, szőlőn is károsíthatnak majd.
Ezen túlmenően a hernyóinak szőre érzékeny bőrűeken viszketést és bőrpírt, elvétve hólyagokat okozhat.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 57. § alapján az erdőgazdálkodó – ennek hiányában a tulajdonos vagy jogszerű használó - köteles többek között az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni, és az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni.
A gyapjaslepke 8-10 évente ismétlődő gradációja komoly megterhelést jelent erdeinknek. A lepke hernyója tápnövény szempontjából nem válogatós, a Magyarországon előforduló legtöbb fa- és cserjefaj lombozatát képes elfogyasztani. Erdeinkben, június-július hónapokban akár teljes lombvesztést is okozhat. Legutóbbi jelentős károsítása a 2004-2006-os években volt. 2005-ben a magyar erdők mintegy 11%-át (212.000 ha) érintette. Helikopteres vegyszeres védekezésre több tízezer hektáron, elsősorban lakott területekhez közeli erdőállományokban volt szükség.
Évente 1 nemzedéke fejlődik. A lárvák április végén kelnek ki, amely 3 - 4 héten keresztül is eltarthat. Tömegével kezdődik a kivándorlásuk az erdőből, a szomszédos táblákba, kertekbe. Ezt elősegítik a lárvaszőrök végén lévő levegővel telt gömböcskék, valamint a lárva által kibocsátott repítőháló. A kis hernyó először “hámozgat”, majd lyuggató, karélyozó rágással károsít.
A gyapjaslepke, hím és nőstény imágója között nagy különbségek vannak. A hím kisebb és sötétebb, mint a nőstény. Testének hossza 18 - 22 mm. Alapszíne szürkésbarna, 4-5 elmosódó harántvonallal tarkítva. A nőstény 30 - 40mm testhosszú, színe fehér, vagy piszkosfehér, rajta 3 - 4 harántvonallal. A pete a fa törzsén, vagy a vastagabb ágak törzsén csomókban látható, rajtuk gyapjúszerű bevonattal. Egy fatörzsön 5 - 50 db petecsomót is láthatunk. A lárva keléskor 0,5 cm, majd kifejlődve eléri az 50- 60 mm - es hosszúságot. Alapszíne barnásszürke, vagy sárgásbarna, a hátán két sorban elhelyezkedő pontsor látható. Ezek közül az első 4 pár kék, a hátsó 6 pár piros. Változatos színárnyalatuk alapján könnyen hihetnénk, hogy két különböző fajhoz tartoznak. Testét hosszú szőrök fedik. A bábja feketésbarna fedett báb.

Védekezés:
A petecsomók eltávolítása és megsemmisítése
Mezőgazdasági területeken, önkormányzati közterületeken, parkokban, útmenti fasorokban, valamint üdülőövezetekben, kertekben a védekezés a petecsomók tél végi, tavasz eleji eltávolításával és megsemmisítésével is megoldható, a petecsomókat le kell kaparni (pl. kefével) a fák kérgéről. Azonban a nagyobb kiterjedésű erdőkben ez a megoldás nem alkalmazható, hiszen óriási élő munkával jár, így rendkívül költséges. Másrészt a törzs, illetve a korona magasabb részein lévő petecsomók tömege nem érhető el, márpedig ezekből még éppen elég hernyó kelhet ki a kár bekövetkeztéhez.
Növényvédőszeres védekezés:
A hernyók ellen környezetkímélő készítményekkel (kitinszintézist gátló anyagokkal vagy a Bacillus thuringiensis spóráival) eredményesen lehet védekezni. Erdőkben elsősorban a legoptimálisabb (amikor a legtöbb hernyó a lombkoronaszintbe feljutva táplálkozik) időben történő helikopteres védekezés, kisebb területű parkokban, kertekben, lakott településeken pedig a földi permetezés lehet eredményes.
Várható, hogy védekezés után 5 - 6 nappal látható lárvapusztulás indult meg. A fiatal 2 cm - es hernyók szinte azonnal elpusztulnak, míg a fejlettebb hernyók pusztulásához hosszabb időre van szükség a növényvédőszer hatásához.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a légi védekezés minden esetben engedélyezéshez kötött tevékenység, melyet a területileg illetékes Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságához kell benyújtani. A védett és Natura2000 területeken a területileg illetékes Környzetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.
Egyéb növényvédőszeres védekezési eljárások esetén a felhasználandó növényvédőszerek használata során be kell tartani a növényvédőszer engedély okitratában foglaltakat, valamint a védett és Natura2000 területeken a területileg illetékes Környzetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélye szükséges.
A jelenleg várható károsítás mértéke azonban számos tényezőtől függ: ezek pl. a téli, illetve tavaszi időjárás; a hernyók parazitáltsága és vándorlási képessége. Az esetlegesen a tömegszaporodás során kialakuló táplálékihiány is az állományuk összeomlásához vezethet.
Azonban mivel a természeti tényezők kiszámíthatatlanok és a kikelő a hernyók akár több tíz km-es távolságba is el tudnak jutni röpítő selyemszálaik segítségével, megvan a veszélye a fertőzés jelentős kiterjedésének.
A gyapjaslepkéről további információ olvasható a 2009-ben megjelent „Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer, 1988-2008” című kiadványban, ami az alábbi linken érhető el:
http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosa...

Debrecen, 2013. március 12.

Gábor Edit sk.
igazgató

Letölthető eredeti tájékoztató (pdf)

Share/Save

Oldalak